RECENZIÓ ‒ A huszadik századi német katolikus filozófus, Josef Pieper összes műveinek elektronikus kiadása a kulturális örökség megőrzésének fontosságára mutat rá napjaink info-civilizációjában.
Ezúttal nem könyvről szeretnék hírt adni, hanem egy olyan forráskiadásról, amelyből CD-ROM, majd online letölthető tartalom lett. Ráadásul – ahogy a hordozóról már gondolható –, nem is friss megjelenésről van szó. Számomra azonban mégis olyan meggyőző kiadványról van szó, amely mellett nem tudtam szó nélkül elmenni. És nem is elsősorban azért, mert annak a szerzőnek, akinek a műveit oly példásan összegyűjtötte és elérhetővé tette a szerkesztő-kiadó, Berthold Wald, tudniillik Josef Piepernek, én nagy jelentőséget tulajdonítok a 20. századi katolikus gondolkodástörténetben. Hanem azért, mert irigylésre méltónak találom azt az akadémiai kultúrát, amely ilyen alapos munkával ápolja legjelentősebb és akár másodvonalbeli alkotóinak életművét, a szerzők halála után is.
De kezdjük ott, ki is volt Josef Pieper? Egy huszadik századi német katolikus filozófus, aki egészen páratlan népszerűségre tudott szert tenni, a katolikus morálteológia alapkérdéseiről írt munkáival. Magyarul is olvasható néhány írása. A négy sarkalatos erényről írt dolgozata egészen kivételes remeklés, kísérlet arra, hogy mai nyelven, kristálytiszta logikával újra alkossa, vagyis felelevenítse, ahol pedig szükséges mai nyelven tolmácsolja a kardinális erényekre vonatkozó antik-keresztény tanítást. Az igazságosság, a bátorság, a mérséklet és az okosság/gyakorlati bölcsesség ugyan mindig is a keresztény társadalmi-erkölcsi útmutatás alapköve volt, de a modernitás morális elméletei a háttérbe szorították az erényekről folyó diskurzust. Pieper a nácizmus regnálása idején kezdett bele a sorozatba, amely ily módon a másként gondolkodók támpontjává válhatott. Nem csoda, hogy a rendszerváltás hajnalán a Vigília kiadó megjelentette az írás magyar fordítását is, mely a posztkommunista korszak értékzavarában is jó iránytűként szolgálhatott (volna) azoknak, akik rátaláltak.
Nemrég jelentettük meg aztán az MMA művészetelméleti sorozatában a Szabad idő és kultusz című kötetét. Ez a könyv az egyik legsikeresebb volt Pieper vállalkozásai közül. Nem csoda, hiszen közérthetően hívja fel az olvasó figyelmét egy olyan értékzavarra, amely a modern társadalomra egyre jellemzőbb, a könyv megírása óta is. Miközben a kapitalizmus logikáját követve részt veszünk a „munka világában”, majd szabad időnkben javakat fogyasztunk, elfeledkezünk róla, hogy szellemünk a haszonelvű megfontolások kielégítésénél többre hivatott. Pieper a kontempláció, a másodlagos megfontolásoktól független szemlélődés életünkben betöltött jelentőségére irányítja a figyelmünket. Ráébreszt arra, hogy elfelejtettünk ünnepelni, és hétköznapi gondjainkkal küzdve nem tudunk létünkre egészében örömmel tekinteni.
Ez a szerző nem a napi történések kommentálására törekedett, és nem a filozófiai divatok kiszolgálásában látta feladatát. Fiatalon rátalált mesterére, Aquinói Szent Tamásra, s saját gondolkodása is a nagy elődje által felépített keretrendszerben teljesedett ki. Épp ezért, a hivatalos filozófia nem feltétlenül emelte piedesztálra, hiszen Szent Tamásnak nem mindig volt jó a sajtója a 20. század intellektuális hullámverései közepette.
Mégis, miért maradt fontos Pieper gondolkodása mind a mai napig, s mi mozgatta a szerkesztőt, Berthold Waldot, hogy ekkora hatalmas munkát fektessen bele a szövegek könnyen hozzáférhető kiadásába? Ő maga is hasonló utat járt be Pieperhez. Freiburgban és Münsterben tanult filozófiát, katolikus teológiát, germanisztikát és pedagógiát – ez utóbbi egyetemen oktatott Pieper is. Ő maga aztán a Paderborni Teológiai Karon tanított rendszeres filozófiát. Elsősorban a középkori és az antik filozófia érdekli, a filozófiatörténet mellett a filozófiai antropológia és a gyakorlati- és a vallásfilozófia foglalkoztatja. Csupa olyasmi, ami Pieper életművében is felbukkan, s ahogy nála, itt is egy arisztoteliánus-tomista keretrendszerben. Nem csoda hát, ha Wald elődje munkáinak kiadásával világosan kijelöli azt a filozófiatörténeti irányzatot, amelyhez saját munkájával csatlakozni szándékozott. De térjünk rá magának a 8+2 kötetes gyűjteménynek a bemutatására.
A kiadás évtizedek munkáját foglalja magába, az egyes kötetek 1996-tól az ezredforduló környékén egymást követően jelentek meg, s 2008-ban vált elérhetővé a CD-ROM változat. A CD-ROM kereshető elektronikus változata a köteteknek, mely a szövegeket a kötetek logikája szerint teszi közzé. Ennek megfelelően a kötetek tematikája áttekintést nyújt Pieper munkásságának teljes terjedelméről. Az első két kötet filozófiatörténeti tematikájú. A szerző azon írásait adja közre, melyek Platónnal és Szent Tamással kapcsolatosak. Ezt követi egy teljes kötet a szerző filozófia-fogalmáról. A negyedik és ötödik kötet filozófiai-antropológiai és etikai tárgyú írásokat tartalmaz. A hetedik és nyolcadik kötet kultúr- és vallásfilozófiai tárgyú, míg a nyolcadik elegyes írásokat ad közre. Az első kiegészítő kötet a szerző korai korszakából válogat, amikor szociológusként működött, míg a második az önéletrajzi szövegeket gyűjti egybe.
Hogy miért tartom fontosnak felhívni a figyelmet egy ilyen kiadványra? Mert Magyarországon a filozófus szakma még kevéssé értékeli az ilyen alázatos kiszolgáló feladatok elvégzését. Igaz, nyilván nem hasonlítható a hazai filozófiai hagyaték az európai szinten vezető német filozófiai kulturális örökséghez. De éppen ezért arányosan elvégezhető lenne a begyűjtés, s ez lehetővé tenné a jelentős filozófiai életművek kicsit szisztematikusabb feldolgozását, s a kanonizálás műveletét is. A HUN-REN (korábban MTA BTK) Filozófiai Intézetben Varga Péter András szakszerű irányításával elkezdtük egy Filozófiai Archívum kialakítását, de egyelőre nincsenek megfelelő források e munka folytatásához. Az irodalmárok és a történészek a mai napig többet tettek forrásmunkák hozzáférhetőségének biztosítására, mint a filozófus szakma. Ebben persze közrejátszik az is, hogy az előbbi szakmákkal ellentétben, a magyarországi filozófiában nehezen lehet életutat építeni jelentős életművek, forrásmunkák kiadásának sziszifuszi munkájára.
S legutoljára álljon itt még egy kérdés: vajon miért fontos a pieperi életmű a politikai gondolkodás és története szempontjából? Nos, ma már tudjuk, hogy a 20. század folyamán a tomista hagyomány több hullámban is visszatért, s igen jelentős szerzők munkásságát határozta meg. Mi több, a huszadik század végén az egész erényetika feltámadása is ebből a forrásból táplálkozott. Az arisztoteliánus-tomista hagyományban pedig a gyakorlati filozófián belül nemcsak az etika alapkérdései kerülnek elő, hanem a politikai filozófia is. Pieper életműve meggyőző érv amellett, hogy a klasszikus, antik-keresztény hagyományon alapuló politikai filozófia fontos referenciapont marad a 21. században is a közjóra irányuló és a politikai bölcsességen alapuló kormányzás kérdéseinek tárgyalása során.
Josef Pieper: Werke in acht Bӓnden und zwei Ergӓnzungsbӓnden. CD-ROM zum Gesamtwerk. Herausgeben von Berthold Wald, 2008. A nyomtatott változat a Meiner Verlag kiadásában jelent meg 1996‒2012 között, szintén Berthold Wald sajtó alá rendezésében.
Hörcher Ferenc
kutatóprofesszor, intézetvezető
NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet